Manchesteri Hajócsatorna

A Manchesteri hajócsatorna a Brit-sziget leghosszabb, tengerjáró hajók által is járható mesterséges hajózócsatornája, amely 57 km hosszan húzódik a Mersey torkolata és a manchesteri Trafford városrész dokkjai között. TörténeteA csatorna építésének okaManchester városa a XIX. században igazi ipari központtá vált. A város textilgyárai, kohói, ipari üzemei ontották magukból a Brit Birodalom távoli részeibe szállítandó termékeket. Maga Manchester város nem rendelkezett tengeri kikötővel, ezért a liverpooli dokkokat vasútvonalakkal kötötték a manchesteri ipari zónához. A liverpooli kikötő üzemeltetői azonban az évek során egyre magasabbra emelték a kikötő használatának díját. Nyerészkedésük odáig fokozódott, hogy olcsóbb volt a Manchestertől 180 kilométernyire keletre lévő Hull város kikötőjébe szállítani a tengerre szánt árukat, semmint a szomszédos liverpooli dokkokba. A magas árak arra késztették a manchesteri iparmágnásokat, hogy lehetőségeket keressenek a liverpooli kikötő kiváltására. Az 1880-as évek visszaesése után újra felpezsdült a brit ipar. Manchester gyáripara profitot remélt a gazdasági expanzióból, de a gyáriparosok tartottak tőle, hogy a gyáraik által termelt hasznot a liverpooli kikötő fölözné le. Az 1890-es évek elején született meg a radikálisan újszerű elképzelés, miszerint Manchester saját tengeri kikötőt épít külvárosában, légvonalban 50 kilométernyire a tengeről. Az új kikötőt egy tengerjáró hajók által járható csatorna kötötte a Liverpooltól délre fekvő öbölhöz.

A Manchesteri hajócsatorna a Brit-sziget leghosszabb, tengerjáró hajók által is járható mesterséges hajózócsatornája, amely 57 km hosszan húzódik a Mersey torkolata és a manchesteri Trafford városrész dokkjai között. TörténeteA csatorna építésének okaManchester városa a XIX. században igazi ipari központtá vált. A város textilgyárai, kohói, ipari üzemei ontották magukból a Brit Birodalom távoli részeibe szállítandó termékeket. Maga Manchester város nem rendelkezett tengeri kikötővel, ezért a liverpooli dokkokat vasútvonalakkal kötötték a manchesteri ipari zónához. A liverpooli kikötő üzemeltetői azonban az évek során egyre magasabbra emelték a kikötő használatának díját. Nyerészkedésük odáig fokozódott, hogy olcsóbb volt a Manchestertől 180 kilométernyire keletre lévő Hull város kikötőjébe szállítani a tengerre szánt árukat, semmint a szomszédos liverpooli dokkokba. A magas árak arra késztették a manchesteri iparmágnásokat, hogy lehetőségeket keressenek a liverpooli kikötő kiváltására. Az 1880-as évek visszaesése után újra felpezsdült a brit ipar. Manchester gyáripara profitot remélt a gazdasági expanzióból, de a gyáriparosok tartottak tőle, hogy a gyáraik által termelt hasznot a liverpooli kikötő fölözné le. Az 1890-es évek elején született meg a radikálisan újszerű elképzelés, miszerint Manchester saját tengeri kikötőt épít külvárosában, légvonalban 50 kilométernyire a tengeről. Az új kikötőt egy tengerjáró hajók által járható csatorna kötötte a Liverpooltól délre fekvő öbölhöz.